Fűtési rendszerek hőtermelő berendezések szerint

Kezdőlap 9 Blog 9 Melyik a legjobb fűtési rendszer? 9 Fűtési rendszerek hőtermelő berendezések szerint
Frissítve: 2020. augusztus 04.
5
Rated 5 out of 5
az elérhető 5 csillagból (2 értékelés alapján)
Share

Ebben a cikkben olyan hőtermelő berendezésekről lesz szó, amit a vizes csőrendszerekhez lehet csatlakoztatni. A hőtermelő berendezésekkel fűtjük fel a csőrendszerben keringő vizet, ami elszállítja a hőt a rákapcsolt hőleadó berendezéshez. A következő hőtermelő berendezések már alkalmasak lehetnek a használati melegvíz előállítására (HMV) is.

1. Kondenzációs gázkazán

 

A jelenleg érvényben lévő Európai Uniós szabályozás szerint gázüzemű kazánként csak kondenzációs gázkazánt lehet beépíteni. Ez vonatkozik új és meglévő épületekre is, ahol az éppen elromló gázkazánt cserélni szeretnénk egy új hőtermelő berendezésre.

A hagyományos gázkazánnal ellentétben a kondenzációs gázkazán már minden esetben egy zárt égésterű hőtermelő berendezés. A nagy különbség még az, hogy a keletkező füstgáz egy részét is fel tudják használni hőenergia termelésre a füstgázból lepárologtatott vízgőz kondenzációjával (innen kapta a nevét). Ez a plusz folyamat összességében magasabb hatásfokot eredményez.

A kondenzációs folyamat viszont csak abban az esetben jön létre, ha alacsony hőmérsékletű előremenő fűtővizet állít elő. Ellenkező esetben, magas előremenő vízhőmérséklet előállításakor nem jön létre kondenzációs folyamat, és a hőtermelő berendezés hatásfoka jóval gyengébb lesz.

A kondenzációs gázkazánhoz minden esetben kell építeni szakszerűen bélelt kéményt is, ami jelentős költséggel járhat, valamint rendszeres karbantartást igényel, ez semmiképpen sem elhanyagolható a bekerülési költségek számításánál.

Régi gázkazán cseréjekor a régi kémény nem lesz alkalmas a kondenzációs készülék által termelt füstgáz elvezetésére, mivel külön kibélelt kémény kell hozzá, emiatt az egész kémény átalakítása és annak engedélyeztetése is jelentős költséggel járhat. A hőtermelő berendezés cseréje esetén ezt is vegyük számításba.

Kondenzációs gázkazán

2. Hőszivattyús rendszerek, avagy a “legzöldebb” hőtermelő berendezések

 

Ebben a részben már csak azokról a hőszivattyús rendszerekről ejtünk szót, amik a hőt vizes szállítóközegnek adják át. A levegő-levegős hőszivattyús rendszerről a Fűtési rendszerek a hőleadás módja szerint és a Levegős hőszivattyú rendszerek cikkeinkben írunk részletesebben.

A hőszivattyúk több hőforrást is használhatnak, létezik vizes, földhőt használó és levegős változata is. Mindegyik berendezés ugyanazon az elven az adott hőforrásból nyeri és termeli azt a hőt, amit átad a vizes szállítórendszernek.

A hőszivattyúk a működésükhöz elektromos áramot használnak. A hőszivattyúk már olyan hőtermelő berendezések, melyek alkalmasak a fűtésen és a melegvízkészítésen kívül a hűtésre is.

Geotermikus hőszivattyú és balra puffertartály

Ez a jelenkor globális felmelegedés okozta egyre melegebb időjárásnak köszönhetően jelentős szemponttá vált. A hőszivattyúk alkalmasak a felvett villamosenergia többszörösét is fűtési vagy hűtési energiává alakítani, ezért kedvezményes díjszabású áramfelvétel igényelhető hozzájuk. Továbbá ezért lehet igazán gazdaságos hőtermelő berendezés.

Levegős hőszivattyú kültéri egység

Napelemmel kombinálva akár a teljes üzemeltetési költségmentességet is el tudjuk érni. Azt nagyon fontos megjegyezni, hogy a hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű előremenő víz előállítása esetén üzemelnek leggazdaságosabban.

A viszonylag magas kiépítési költsége miatt inkább nagyobb családi házakban, vagy ipari létesítményekben lehet megtérülő befektetés. Ezek a hőtermelő berendezések néhány kivételtől eltekintve szinte egyáltalán nem igényelnek semmilyen rendszeres karbantartást, ez is fontos szempont a költségek számításakor.

A hőszivattyús rendszereket részletesen egy 6 részes cikksorozatban mutatjuk be, ide kattintva érhető el.

3. Vegyestüzelésű kazán

A vegyestüzelésű kazánok alapvető működése szinte ugyanaz, mint a beltéri kályháknak. Ez a hőtermelő berendezés valamilyen szilárd tüzelőanyag elégetésével nyeri a hőt, ezzel melegíti fel a csőrendszerben keringő fűtővizet. A hőforrás lehet tűzifa, brikett, pellet, szén, vagy akár növényi hulladék is. Néhány automatizált, ugyanakkor költséges változat kivételével állandó emberi erőforrást igényel a tüzelőanyag pótlása.

Nem elhanyagolható a tüzelőanyag tárolásának helyigénye sem. A füst kivezetéséhez a vegyestüzelésű kazánokhoz is kell építeni kéményt, ami rendszeres karbantartást igényel. A jobb hatásfok elérése érdekében puffertartállyal kiegészítve ajánlatos a hőtermelő berendezés használata. Olyan helyeken lehet alkalmas, ahol nincsen kiépített gázszolgáltatás.

Létezik elgázosítós változat is, ami két égéstérrel rendelkező hőtermelő berendezés. A szilárd tüzelőanyag elégetéséből keletkező füstgázt átvezeti a másik égéstérbe, ahol a gáz még további égetésével extra hőenergiát nyerhetünk ki. Ezáltal ez a hőtermelő berendezés a hagyományos vegyestüzelésű kazánokhoz képest nagyobb hatásfokkal bír.

Vegyestüzelésű kazán

A vegyestüzelésű kazánokhoz alkalmazható gázkazán is, ami akkor előnyös, ha szeretnénk ugyan szilárdtüzelésű hőtermelő berendezést, de nincs lehetőségünk rendszeresen az emberi beavatkozásra, hogy a megfelelő mennyiségű tüzelőanyagot biztosítani tudjuk. Olyankor a bekötött földgáz használatával folyamatos fűtést lehet a gázkazánnal biztosítani. Ez a kombináció azonban jelentősen megnövelheti a bekerülési költségeket.

Share

Kérjük értékelje, mennyire találta hasznosnak a cikket.

Olvasta már?

A Melyik a legjobb fűtési rendszer? cikksorozat további részei

további cikkeink

Keresés
Címkék

Your browser doesn't support the HTML5 CANVAS tag.