Fűtési rendszerek a hőleadás módja szerint

Kezdőlap 9 Blog 9 Melyik a legjobb fűtési rendszer? 9 Fűtési rendszerek a hőleadás módja szerint
Frissítve: 2020. augusztus 01.
5
Rated 5 out of 5
az elérhető 5 csillagból (1 értékelés alapján)
Share

A cikksorozatnak ebben a részében a hőleadó berendezések főbb tulajdonságait foglaltuk össze, azokat mutatjuk be részletesen. A hőleadás módja szerint 3 csoportba soroltuk a fűtési rendszereket.

1. Hőleadás vizes csőrendszer segítségével

 

Ezeknél a rendszereknél mindig szükség van a hőleadó berendezésen kívül egy hőtermelő berendezésre is. A két egység között a hőt egy vizes csőrendszer közbeiktatásával szállítjuk.

 

Vízcsöves felületfűtések

Három különböző felületet is fűthetünk az épületben, ezért lehet padlófűtésről, falfűtésről és mennyezetfűtésről is beszélni, azonban működésük azonos hőleadás szempontjából. A felületbe épített csőkígyó rendszerben keringő víz szállítja a hőt. A csőrendszerek egy osztó-gyűjtő „álláson” keresztül csatlakoznak a hőtermelő berendezéshez.

 

Padlófűtés építés alatt

Mindegyikük alkalmas hűtésre is, ha erre alkalmas hőtermelő berendezés van hozzájuk csatlakoztatva, például hőszivattyú. Általában a padlófűtést inkább fűtésre szokták használni, mivel a hűtéskor hideg lesz a felület, ezért nem túl kellemes komfortérzetet eredményez ez a hőleadási módszer.

Falfűtés építés közben

Fotó: naturalflow, forrás: Foter.com / CC BY-SA

A másik két rendszer viszont tökéletesen alkalmas hűtésre és fűtésre is. Szokták egy adott épületen belül akár kombinálni is ezeket. Falfűtésnél és mennyezetfűtésnél nagyon fontos a rendszer tervezésénél figyelni a harmatponti hőmérsékletre, nehogy vízkicsapódás történjen hűtés esetén.

Vizes-radiátoros rendszer

 

Talán ez a hőleadási megoldás mondható manapság a legelterjedtebbnek Magyarországon. Magas hőmérsékletű, előremenő víz kering a rendszerben, a radiátor a felületén érintkezve a levegővel adja át annak a hőt. Csak fűtésre alkalmas.

A mai modern épületgépészetben ritkán szoktak radiátoros hőleadással tervezni, számolni a magas hőmérsékletű vízigénye miatt, ami a rendszer hatékonyságát erősen rontja. Megoldható ugyan az alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel való üzemeltetés is, de akkor jóval nagyobb felületű radiátorokat kell alkalmazni hőleadóként. Egy régebbi rendszer ilyen módon történő lecserélése is jelentős költséggel járhat, továbbá rendkívül nagy lehet a helyigénye is.

Radiátor

Fan-coil

A fan-coil egy vizes rendszerhez csatlakoztatott hőleadó berendezés, mely a víz által szállított hőt ventilátor segítségével, egy nagyon apró bordás hőcserélő lamellákon keresztül átvezetve a levegőt adja át a térnek. Többféle kivitelben létezik, akár álló, falra szerelhető, mennyezeti vagy álmennyezetben elrejtett változata is van.

A fan-coil-os hőleadás hideg víz keringtetése esetén alkalmas hűtésre is. Nem igényel magas előmenő vízhőmérsékletet, ezért többféle hőtermelő berendezéssel is kombinálható. Létezik 4 csöves változata is, ami lehetővé teszi a hideg-meleg rendszerek közötti gyors váltást, és akár különböző helyiségek között eltérő fajta hőleadást is. A tervezésnél fontos, hogy hűtési módban kondenzvíz keletkezik, ennek az elvezetéséről gondoskodni kell.

Fan-coil

Fotó: aucadenas, forrás: Foter.com / CC BY-NC-SA

Fan-coil típusok

Kép: aucadenas, forrás: Foter.com / CC BY-NC-SA

2. Split klímaberendezés, avagy a levegő-levegő hőszivattyús hőleadás

 

A split klímaberendezések a legelterjedtebb hőleadó berendezések manapság, amit hűtésre használnak. Amit azonban sokan nem tudnak, hogy a mai berendezések fűtésre is kiválóan alkalmasak (régebbi típusok közül a többségük ezt nem tudta). Ezeket a hőleadó berendezéseket nevezik másnéven levegő-levegő hőszivattyúnak is, bár ez az elnevezés kevésbé ismert.

Split klíma kültéri egységek

A rendszer két részből áll, kültéri és beltéri egységből, erre utal az elnevezésben a split szó. A hőszivattyú kültéri egysége tulajdonképpen a hőtermelő berendezés. A levegőből nyeri a hőt fűtés esetén, hűtésnél pedig annak adja le. A hőleadó berendezés a beltéri egység, ami ventilátor segítségével mozgatja át a levegőt. 

Hűtésnél a ventilláció közben leadja a hőt, fűtésnél pedig felveszi azt a speciális gáztól, ami a két egység között folyamatos körforgást végez.

A jelenlegi szabályozás szerint már csak inverteres, hűtő-fűtő készülékeket lehet értékesíteni, amik jóval gazdaságosabb üzemeltetést tesznek lehetővé korábbi társaiknál. A mai klímaberendezések a befektetett villamosenergia többszörösét tudják fűtési és hűtési energiává alakítani (COP és EER értékek).

Ezért általában kedvezményes GEO és H-tarifa is igénybe vehető rájuk az áramszolgáltatóknál, mint ahogy a többi hőszivattyúra is. Főleg ipari felhasználásnál gyakori a multi rendszerű hőleadó berendezések használata is, ami azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez több külön hőleadó beltéri egység is csatlakozik. Nem elhanyagolható a költségszámításnál, hogy rendszeres tisztítást és karbantartást igényel.

 

Split klíma beltéri egység

3. Hőleadás a hőforrásból közvetlenül előállítva

 

A következő megoldásoknál a hőtermelés helyben történik az adott hőforrásból a hőleadó berendezés által. A hőleadó berendezés által helyben előállított hőenergia azért lehet előnyös, mert kevés telepítési, kiépítési műveletet igényel. Nincs szükség külön hőtermelő berendezésre, illetve így az azzal való összekötésre sem. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a hőforrást helyben kell a berendezéseknek biztosítani, tehát annak kiépítésével kell számolni. Ezek a hőleadó berendezések csak fűtésre alkalmasak.

 

Elektromos fűtőpanel, elektromos konvektor, elektromos radiátor

Egyre elterjedtebb, modern fűtési módszer. Falra vagy mennyezetre is helyezhető a hőleadó eszköz. A fűtőpanel elektromos áram segítségével melegíti fel a fűtőszálakat, amik a velük érintkező vagy az átáramló levegővel kapcsolatba kerülve adják le a hőt. Kisebb helyiségek épületek fűtésére vagy kiegészítő fűtésre a legalkalmasabb. Az elektromos áram a legdrágább hőforrás, ezáltal nagyobb terek, épületek fűtése nagyon költséges lehet.

Elektromos fűtőpanel

forrás: ADAX LT

Elektromos konvektor

Fotó: TheBetterDay, forrás: Foter.com / CC BY-ND

Gyakran szokták napelemekkel kiegészítve használni, viszont néhány kivételtől eltekintve általában nincs annyi felület az épületen, ami egy teljes elektromos fűtésrendszer napelemmel történő kiváltásához szükséges. Mielőtt elektromos hőleadó berendezés mellett döntenénk, mindig érdemes pontos számításokat végeztetni egy energetikai szakemberrel a hozzá kapcsolódó szükséges napelemfelületről. Sokan ugyanis könnyen abba a tévhitbe esnek, hogy a fűtés napelemekkel kiváltva minden esetben teljesen költségmentes lehet.

Infrapanel, infrafólia

 

Az elektromos hőleadóknak az a fajtája, amikor a fűtés a panelekbe közvetlenül vezetett elektromos áram hatására infravörös sugarak kibocsátásával valósul meg, és nem fűtőszálak felfűtésével. Létezik falra vagy mennyezetre szerelhető változata is, illetve szokták fűtőfilm vagy fólia formájában a padló alá vagy fal és mennyezet esetén álmennyezet mögé beépíteni is.

 Elektromos fűtés révén az üzemeltetése más rendszerekhez képest jóval magasabb is lehet, ezért kiegészítő, illetve kisebb helyiségek fűtésére inkább alkalmas lehet. A felületbe épített fűtőfilmeknél nagyon fontos a szakszerű szerelés és a megfelelő rétegezés, mert azok elhibázása a teljes hőleadó rendszer működésképtelenségét okozhatják.

Infrapanel mennyezeten

Gázkonvektor

 

A konvektoroknál a hőleadás a berendezés által egy felmelegített hőcserélő felületen keresztül történik a levegő felé. Sok régebbi épületben alkalmazzák ezt a technológiát, azonban összességében már elavult hőleadónak számít.

Nagy a helyigénye, mivel minden fűteni kívánt helyiségbe külön hőleadó egységre van szükség, és ezekhez külön mindenhol meg kell oldani a levegőcserét, kivezetést kell építeni hozzá. Földgázon kívül nem igényel más energiahordozót, ezért ez a hőleadási módszer olyan helyeken ideális, ahol nincs áramellátás, de vezetékes gázszolgáltatás van.

Parapetes gázkonvektor

Beltéri kályha, kandalló

 

Általánosságban kijelenthető, hogy manapság már csak a szilárdtüzelésű fajtáit használják, legelterjedtebb talán a cserépkályha. Egy adott térben a tüzelőanyag elégetésével nyerünk hőt, és a berendezés felületén keresztül közvetlenül történik a hőleadás.

Szilárdtüzelésű beltéri kályha

Gondoskodni kell a füst kivezetéséről, valamint a rendszeres karbantartásról. Ez a hőleadó rendszeres emberi beavatkozást igényel a tüzelőanyag pótlása miatt. A füst károsanyag tartalma miatt gyakori különböző szűrök alkalmazása a kéményben. Rendkívül helyigényes hőleadási megoldás, főleg ha még arra is gondolunk, hogy a tüzelőanyagot is tárolni kell valahol. Csak tüzelőanyag szükséges hozzá, ezért gáz és áramellátás nélküli helyeken csak ez a megoldás alkalmazható.

2022-től szigorúbb előírások vonatkoznak a füstkibocsátásra, az ezzel kapcsolatos pontos ismereteket a telepítés előtt érdemes beszerezni.

Fontos megemlíteni, hogy létezik ugyan elektromos kandalló is, de az működést és hőleadást tekintve az elektromos fűtőpanelekkel, elektromos konvektorokkal egyezik meg. Mindössze annyi szokott lenni a különbség, hogy tartalmaz egy tűz égését imitáló látványelemet. Ezért kapta ezt a fantázianevet, de működést tekintve nem ide sorolható.

Kandalló

Tömegkályha

 

A kályhák egy azon speciális fajtája, amik a nagy tömegükről (gyakran 10 tonna felett is lehet) kapták a nevüket. Felépítésükben eltérnek a hagyományos kályháktól, téglából készülnek, és általában kétrétegű falazattal rendelkeznek.

Épülő tömegkályha

Fotó: CSLP, forrás: Foter.com / CC BY-NC-SA

Az égéstér körül lévő belsőfalon kívüli, a két fal közötti légréteg veszi fel a termelt hőt, amit konvekciós elven továbbad a külső falazatnak. A külső falazat már sugárzó hőleadást végez, ez jelentős különbség a hagyományos kályhákhoz képest. További eltérés, hogy rendelkezik második égéstérrel, amiben a termelt füstgáz égethető tovább, ezáltal a hatásfok növelhető.

Hagyományos kályhákhoz képest a nagy méretéből kifolyólag jóval hosszabb ideig tartja a hőt, ezért kevesebb tüzelőanyag szükséges hozzá, és ezért egyenletesebb a hőleadása. Rendkívül nagy a helyigénye, és nagyon költséges az építése. Használati melegvíz készítésére is felhasználható a megfelelő kialakítás esetén, puffertartállyal kombinálva. 

Tömegkályhák

Kép: [xntrek], forrás: Foter.com / CC BY-NC-SA

Mivel sugárzó hőleadással működik, ezért a kályha közelében lévő tárgyakat tudja jellemzően fűteni, többszintes épületek fűtésére nem a legjobb választás.

Share

Kérjük értékelje, mennyire találta hasznosnak a cikket.

Olvasta már?

A Melyik a legjobb fűtési rendszer? cikksorozat további részei

további cikkeink

Keresés
Címkék

Your browser doesn't support the HTML5 CANVAS tag.