Hőszivattyús fűtési rendszerek alapjai

Kezdőlap 9 Blog 9 Minden, amit a hőszivattyús fűtésről tudni kell! 9 Hőszivattyús fűtési rendszerek alapjai
Frissítve: 2020. augusztus 03.
5
Rated 5 out of 5
az elérhető 5 csillagból (3 értékelés alapján)
Share

Minden olyan információt összeszedtünk a hőszivattyús fűtési rendszerekkel kapcsolatban, ami Önnek érdekes lehet. Ebben a cikkben a hőszivattyús rendszerekről csak általánosságban írunk, az alapokat összefoglalva. Az adott típusú rendszerekről a cikksorozat többi részében ejtünk szót részletesen.

1. Mire használhatók a hőszivattyús rendszerek?

 

Amikor hőszivattyús rendszerre gondol bárki, általában csak az jut eszébe, hogy fűtésre használjuk. De valójában ennél jóval több előnye is van.

A fűtésen kívül a hőszivattyús rendszerek használhatók nyáron hűtésre is, és használati melegvíz készítésére (HMV) is

(kivéve levegő-levegős rendszer). Ezáltal nagyon fontos előnye van egyéb fűtési rendszerekhez képest, amit a teljes költség összehasonlításnál mindenféleképpen figyelembe kell venni.

További előny, hogy a helyigény is sokkal kevesebb lehet a teljes gépészetet figyelembe véve, ha egy hőszivattyús fűtési rendszer már 3 alapvető funkció ellátására is képes, és ezekre nem kell külön-külön berendezéseket használni. Azonban a fűtési rendszer kiválasztásakor sokan nem úgy tekintenek arra, hogy a hűtés az épület alapfunkciói közé tartozna.

Hűtés-fűtés ábra

A hőszivattyús rendszerek hűtésre és fűtésre is alkalmasak.

Ez véleményünk szerint egy hibás gondolat. Ilyen erővel a melegvíz is felesleges, hiszen hideggel is meg lehet fürdeni. Valóban, lehet nélküle élni, viszont sokkal kényelmesebbé teszi az életünket. 

Azt se felejtsük el, hogy egy épületet hosszabb időre tervezünk, és évről-évre a globális felmelegedés egyre melegebb nyári hőmérsékletet okoz, ami szinte elviselhetetlen meleget eredményez az épületben hűtés nélkül. A mai új épületek szinte mindegyikét valamilyen hűtési megoldással tervezik, így ki lehet azt jelenteni, hogy ez igenis egy jelentős szempont.

A használati melegvíz készítése tulajdonképpen „folyamatosan” történik, ehhez a hőszivattyúval egybeépített vagy akár egy külön telepített puffertartályt használ a rendszer, amiben „tárolja” az elkészült melegvizet, azt melegen tartja és így bármikor felhasználható.

Medencefűtés

A fűtésen belül egy fontos terület a medencefűtés, medencék temperálása. Akinek van medencéje, tudja, hogy annak a temperálása hagyományos elektromos vagy gázos megoldással nagyon sokba kerülhet, ez a költség akár 6-szorosa is lehet egy hőszivattyús fűtési rendszer által kínált megoldáshoz képest. Általában ezért is szokták a szakemberek úgy számolni, hogy egy medence esetén a hőszivattyús fűtési rendszer telepítési költségének megtérülése akár a fele is lehet a medence nélkül telepített rendszerekhez képest.

Fűtött medence

2. A hőfoklépcső

A hőfoklépcső egy hőmérsékletkülönbség, ami a hő kinyerésére szolgáló hőforrás hőmérséklete (levegő, föld, talajvíz) és a leadáshoz szükséges közeg (fűtővíz, hűtővíz, beltéri levegő) hőmérsékletének különbsége.

Minél kisebb ez a különbség, annál hatékonyabb a hőszivattyús fűtésrendszer teljesítménye. Ezért fontos, hogy a hőszivattyús fűtési rendszerhez vizes hőközvetítés esetén mindig olyan hőleadási mód tartozzon, ami alacsony hőmérsékletű előremenő víz keringtetésével működik. A hőfoklépcső növelésével exponenciálisan romlik a hőszivattyús fűtésrendszer hatásfoka.

3. Hőszivattyús fűtésrendszerek hatékonysága

 

Hőszivattyúk hatásfoka, jósági mutatók

 

Minden hőszivattyú rendelkezik a jósága szerint két mutatószámmal, amik a berendezések hatásfokát mutatják meg. Ez a COP és az EER érték. A COP érték a fűtési hatékonyságot, az EER pedig a hűtési jóságát mutatja meg. Mégpedig azt, hogy mennyi villamosenergiából mennyi fűtési vagy hűtési energiát tud előállítani. A példa kedvéért tegyük fel, hogy a COP érték 5, ez azt jelenti, hogy 1kW-os áramteljesítményből 5 kW fűtési teljesítmény nyerhető ki.

A COP és EER értékek nem állandó mutatószámok, mindig függenek az aktuális hőfoklépcsőtől.

Ha a hőfoklépcső nagyobb, akkor a COP vagy EER érték jelentősen lecsökken. Állandó beltéri hőmérséklet biztosításához a fűtési vagy hűtési teljesítmény jóval nagyobb villamosenergia felhasználásával lesz csak elérhető. Ez a legjobban levegős hőszivattyúknál figyelhető meg, amikor a kültéri levegőhőmérséklet nagyon lecsökken, akkor jelentősen romlik a készülék COP értéke, és egyben a teljes hőszivattyús fűtésrendszer hatásfoka.

Manapság már, hogy jobban összehasonlíthatók legyenek az egyes hőszivattyúk,

az Európai Unióban is az SCOP és SEER mutatószámókat kell alkalmazni.

Az „S” azt jelenti, hogy szezonális. Úgy határozzák meg ezt a mérőszámot, hogy egy teljes éves időszakot figyelembe véve adott normák szerint a jellemző időjárási adatokat felhasználva átlagolják a COP és az EER értékeket.

Az SCOP és az SEER érték alapján minden készülék egy A+++ és G közötti skálán kerül besorolásra. SCOP érték szerint pedig minden készülék 3 besorolást kap, ami az Európai Unió területén az éghajlati téli jellemző időjárás eltérései miatt szükséges. Egy jellemzően hidegebb területen kisebb lesz ugyanazon készülék SCOP értéke, mint egy mediterrán területen. A két adatot (SCOP, SEER) minden hőszivattyú tulajdonságai között fel kell tüntetni az Európai Unió területén történő értékesítésnél.

Európai Uniós SEER és SCOP értékek

A hőszivattyúk fogyasztása, áramlehetőségek

 

Az előző fejezetben írtunk a jósági mutatókról, ebből kiderült, hogy a hőszivattyúk a befektetett villamosenergia többszörösét tudják fűtési vagy hűtési energiává alakítani. Passzívhűtés (erre csak a geotermikus hőszivattyú képes, a Geotermikus hőszivattyú rendszerek cikkünkben írunk róla részletesen) esetén pedig a hőszivattyú csak keringtetést végez, és ilyenkor szinte elhanyagolható hőszivattyús fűtésrendszer áramfogyasztása.

Fontos tudnivaló, hogy jelenleg Magyarországon hőszivattyús fűtésrendszer használata esetén igénybe vehető kedvezményes áramdíjszabás.

A kedvezményes tarifával működtetett készülékhez külön mérőberendezést szerel fel az áramszolgáltató.

Az ELMŰ és az EON hálózatán érhető el a GEO-tarifa, ami ugyan egész évben használható, viszont mindennap kétszer 2 órára, reggel és este a csúcsidőszakokban kimarad az áramszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy abban az időben egyáltalán nincs áramellátása a hőszivattyúnak, tehát fűtés/hűtés sincs. Az áramkimaradás a készülékek jelentős részénél meghibásodást okozhat.

Geo és H tarifa = megtakarítás

Minden áramszolgáltató területén elérhető a H-tarifa, ami viszont egész nap működik áramkimaradás nélkül, de csak október 15-e és április 15-e között vehető igénybe. A két tarifa árban nagyjából megegyezik. Az aktuális díjszabásról áramszolgáltóknál kaphat további információt.

További költségcsökkentésként a hőszivattyús fűtési rendszer kiegészítéseként telepíthetünk napelemeket.

Napelemek
Napelemekkel jelentősen csökkenthető vagy akár teljesen ki lehet váltani az áramfogyasztást

(ez utóbbi inkább geotermikus hőszivattyús fűtésrendszereknél jellemző). Ez még abból a szempontból sem utolsó, hogy egy szünetmentes tápegységgel kiegészítve a hálózati áramkimaradás esetén sem áll le a hőszivattyú.

4. Állami támogatás hőszivattyús fűtésrendszerekre

 

Számos támogatási lehetőség létezik hőszivattyús fűtési rendszer megvalósításához magánszemélyek és vállalkozások részére is. Van köztük

vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes, akár kamatmentes hitel is,

állami vagy Európai Uniós forrásból. A hőszivattyús fűtésrendszereket kiegészítő napelemekre is igényelhető támogatás.

Az éppen aktuális lehetőségekről a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) weboldalán tájékozódhat.

5. Régebbi „hagyományos” rendszer helyett hőszivattyús fűtési rendszer?

Legfőképp az épületgépészeti megoldástól függ. A hőszivattyús fűtési rendszerekhez olyan hőleadó berendezések szükségesek, amik alacsony hőmérsékletű előremenő víz (35-45 Celsius fok) felhasználásával működnek.

Technikailag ugyan elő tud állítani magasabb hőmérsékletű vizet is, de a rendszer nem lesz hatékony. A kisebb felületű, régebbi radiátoros fűtési rendszereknél viszont alapkövetelmény a keringő folyadék 70-80 Celsius fokra történő melegítése, mivel csak ezzel a hőmérséklettel tudjuk elérni a kívánt hőleadást.

Ahhoz, hogy kisebb hőmérsékletű előremenő vízzel is a korábban megszokott hőérzetet biztosítani tudjuk, le kell cserélni a régi radiátorokat nagyobb felületű radiátorokra. Ez jelentős anyagi ráfordítást jelenthet, illetve többszöröse lehet az új radiátorok helyigénye.

Radiátor

magas előremenő víz szükséges hozzá (70-80 Celsius fokos)

Padlófűtés

alacsony előremenő víz elegendő (35-45 Celsius fok)

Fotó: ricaube, forrás: Foter.com / CC BY-NC-ND

Ha Önnek olyan az épületgépészeti megoldása, ami sugárzó leadású (padlófűtés, mennyezeti fűtés vagy oldalfali fűtés), akkor minden további nélkül átépíthető utólag is hőszivattyús fűtésrendszerré. Az azonban fontos, hogy az épület földrajzi helyzete és a környezeti adottságai ezt ne akadályozzák.

A másik megoldás fan-coil telepítése lehet, ehhez még akár a régebbi csőrendszer is felhasználható. A fan-coil alacsony hőmérsékletű előremenő vízzel működik, és általában nagyobb hely sem szükséges hozzá, mint a korábbi radiátoros rendszerhez. Fan-coil alkalmazása esetén a hőszivattyús fűtésrendszer már hűtésre is alkalmas lesz, ez radiátoros rendszer esetén nem mondható el.

Kazettás fan-coil

6. Hőszivattyús fűtésrendszerek típusai

 

Külső hőforrás, hőleadó közeg tekintetében különböző hőszivattyús fűtési rendszerekről beszélhetünk, melyek: levegős, vizes és a föld hőjét használó rendszerek.

A hőszivattyús fűtési rendszereket elnevezést tekintve úgy lehet megkülönböztetni egymástól, hogy milyen hőforrást használ maga a hőszivattyú a hőenergia előállításához és milyen közeg segítségével adja le a hőt. A rendszerek megnevezésénél az első szó a hőforrásra utal, a második szó pedig a hőleadáshoz használt közeg megnevezése.

A cikksorozat többi részében bemutatjuk részletesen a hőszivattyú működését, a levegős hőszivattyús fűtésrendszert és a geotermikus hőszivattyús fűtési rendszereket. Részletesen bemutatjuk egy geotermikus talajszondás hőszivattyús rendszer telepítési folyamatát. Ezeken kívül pedig készült egy összehasonlítás a különböző hőszivattyús fűtésrendszerek előnyeiről és hátrányairól.

 

Share

Kérjük értékelje, mennyire találta hasznosnak a cikket.

Olvasta már?

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működése viszonylag egyszerű. Röviden megfogalmazva, ahogyan a nevében is benne szerepel, hőt „szív” (vesz) el egy adott külső közegtől, és ezt a hőt adja át egy másik, belső közegnek,...

bővebben
Levegős hőszivattyú rendszerek

Levegős hőszivattyú rendszerek

A levegős hőszivattyúk a kültéri levegőt használják hőforrásként. A hőleadás kétféleképpen történhet: vizes rendszer segítségével vagy közvetlenül a beltéri levegőnek. Manapság gyakran hallani a...

bővebben
Geotermikus hőszivattyú rendszerek

Geotermikus hőszivattyú rendszerek

A geotermikus hőszivattyú rendszer elvét úgy lehetne egyszerűen ismertetni, hogy a föld vagy a föld felszíne alatti talajvíznek, esetleg nyíltvíznek a hőjét hasznosítjuk épületünk fűtéséhez, vagy...

bővebben

további cikkeink

Keresés
Címkék

Your browser doesn't support the HTML5 CANVAS tag.