Levegős hőszivattyú rendszerek

Frissítve: 2023. március 18.
5,0
Rated 5,0 out of 5
az elérhető 5 csillagból (8 értékelés alapján)
Share

A levegős hőszivattyúk a kültéri levegőt használják hőforrásként. A hőleadás kétféleképpen történhet: vizes rendszer segítségével vagy közvetlenül a beltéri levegőnek. Manapság gyakran hallani a légkazán vagy levegőkazán kifejezéseket, de ez ne tévesszen meg senkit, ilyenkor egy levegős hőszivattyúról van szó, ezek az elnevezések csak marketingfogások.

1. Általános információk a levegős hőszivattyúkról

 

A levegős hőszivattyú két részből áll, egy kültéri és egy beltéri egységből. A két egység között a speciális összetételű munkaközeg folyamatos körmozgást végez, így szállítja a hőenergiát a hőforrásból a hőleadónak. A hőszivattyúk részletes működését a Hőszivattyú működése cikkünkben olvashatja el.

Ha a kültéri levegő nagyon meleg vagy nagyon hideg, akkor a levegős hőszivattyúnál jelentős lehet a hőfoklépcső, ami a készülék hatásfokát jelentősen rontja. A COP érték akár 1-hez közelire is csökkenhet, ami már csak az 1 kW árammal előállított 1 kW fűtési energiát jelent.

Az épület környezete, jellege fontos a telepítés szempontjából, mert a levegős hőszivattyú külső egysége általánosságban véve hangosnak mondható készülék, ez zavarhatja a közvetlen környezetében élőket, szomszédokat. 

Levegős hőszivattyú kültéri egység

Fotó: blisschan, forrás: Foter.com / CC BY-SA

Másrészt nem lehet bárhova levegős hőszivattyút telepíteni, pl. műemlék épület homlokzatára nem lehet helyezni.

Nagyjából 2 Celsius fok alatt az elpárologtató lamellák lejegesednek, ezért a levegős hőszivattyú külső egysége néhány óránként automatikusan végez egy leolvasztást. Ez vagy az épületből kivont hővel történik meg, még pedig úgy, hogy a leolvasztás idejére megfordítja a folyamatot és hűtési üzembe kapcsol. Vagy bizonyos készülékek pedig fűtőszálak segítségével olvasztják le a lamellákon felhalmozódó jeget.

Levegős hőszivattyú kültéri egység

Fotó: sam.naylor, forrás: Foter.com / CC BY-NC-SA

A leolvasztott víz elvezetéséről gondoskodni kell, főleg 0 Celsius fok alatt. Gyakori a fűtött csepptálcák alkalmazása vagy a fűtött elvezető cső is. Tervezéskor ezek áramfogyasztásával is számolni kell, ugyanis a levegős hőszivattyú fogyasztási adataiba a leolvasztáshoz szükséges többlet áramfogyasztás általában nincs beleszámítva.

A levegős hőszivattyú külső egységén keresztül folyamatos a légmozgás, ezért bizonyos időközönként szükséges a készülék lamelláinak tisztítása.

 

2. Levegős hőszivattyú rendszerek típusai

 

Levegő-levegő rendszer

Levegő-levegő hőszivattyú rendszerek ismertebb nevükön a split klímaberendezések. A kültéri levegőből kinyert hőenergiát a munkaközeg egy olyan beltéri hőleadó egységnek szállítja, ami közvetlenül a beltéri levegőnek adja át a hőenergiát közbeiktatott egyéb közeg nélkül. Külső egységből egy is elegendő lehet multi rendszer esetén, azonban beltéri hőleadóból a nagyobb helyiségek általában külön-külön egységet igényelnek.

Split klíma kültéri egység

Fotó: Gary Jazz, forrás: Foter.com / CC BY-NC

A levegő-levegős hőszivattyú rendszerek használati melegvíz készítésére nem alkalmasak.

Split klíma beltéri egység

Fotó: Gary Jazz, forrás: Foter.com / CC BY-NC

A hatékony működés, az egészség megőrzése, valamint a készülékek élettartamának meghosszabbítása érdekében a levegő-levegő hőszivattyú rendszer belső hőleadó egységeinek szűrőberendezései rendszeresen tisztításra szorulnak. A fertőtlenítés is szükséges, így akadályozható meg, hogy különböző gombák, baktériumok megtelepedjenek bennük, amik légúti fertőzéseket okozhatnak (pl. legionella baktérium). Általában a gyártók is megkövetelik a rendszeres éves karbantartást, csak akkor biztosítják a beígért garanciális időt.

Levegő-víz rendszer

A kültéri része megegyezik a levegő-levegős hőszivattyú rendszerével, azonban ezeknek általában nagyobb a méretük és a tömegük is, mivel nagyobb teljesítményű rendszert szolgálnak ki. Általában álló változatokban alkalmazzák, amit vagy az épület mellé vagy laposabb tető esetén tetőre szerelnek.

A külső egység által levegőtől „elszívott” hőt a hőszivattyú belső egysége egy vizes rendszernek adja át, amelyhez felületfűtési rendszer (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés) vagy fan-coil kapcsolódik.

A levegő-víz rendszerek már alkalmasak használati melegvíz (HMV) előállítására is, amihez a beltéri egységbe beépített vagy különálló puffertartály szükséges.

A levegős hőszivattyú rendszerek előnyeit és hátrányait részletesen a Hőszivattyú rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok cikkünkben mutatjuk be.

Borítókép: Levegős hőszivattyú kültéri egység, fotó: Indiana Public Media, forrás: Foter.com / CC BY-NC

Share

Kérjük értékelje, mennyire találta hasznosnak a cikket.

Olvasta már?

Hőszivattyús fűtési rendszerek alapjai

Hőszivattyús fűtési rendszerek alapjai

Minden olyan információt összeszedtünk a hőszivattyús fűtési rendszerekkel kapcsolatban, ami Önnek érdekes lehet. Ebben a cikkben a hőszivattyús rendszerekről csak általánosságban írunk, az alapokat...

bővebben
A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működése

A hőszivattyú működése viszonylag egyszerű. Röviden megfogalmazva, ahogyan a nevében is benne szerepel, hőt „szív” (vesz) el egy adott külső közegtől, és ezt a hőt adja át egy másik, belső közegnek,...

bővebben
Geotermikus hőszivattyú rendszerek

Geotermikus hőszivattyú rendszerek

A geotermikus hőszivattyú rendszer elvét úgy lehetne egyszerűen ismertetni, hogy a föld vagy a föld felszíne alatti talajvíznek, esetleg nyíltvíznek a hőjét hasznosítjuk épületünk fűtéséhez, vagy...

bővebben

további cikkeink

Keresés
Címkék

Your browser doesn't support the HTML5 CANVAS tag.