Napjainkban egyre többekben merülnek fel kérdések az ásott és a fúrt kutak bejelentésével kapcsolatban. Kell-e hozzá engedély? Hogyan kell a bejelentést elvégezni? Kell-e fizetni érte? Mi a teendő, ha egy „régi” kútja van? Arra is kell engedély, utólag is beszerezhető? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ ebben a cikkünkben.
Tartalomjegyzék
1. Jelenlegi szabályozás az ásott és fúrt kutak bejelentésével kapcsolatban
2. Mennyibe kerül a fúrt kutak utólagos bejelentése?
3. Kútfúrás „okosban”, bejelentés nélkül?
4. A fúrt kutak utólagos bejelentése
5. A régebbi ásott és fúrt kutak bejelentése
6. Mit csináljak, ha már úgy vettem a telket, hogy volt rajta kút?
1. Jelenlegi szabályozás az ásott és fúrt kutak bejelentésével kapcsolatban
A 2024. január 1-jétől érvényes vízgazdálkodási szabályozás egyértelműen meghatározza, hogy a felszín alatti vízkivételre szolgáló létesítmény (közismerten kút) esetén a tulajdonosnak, illetve az üzemeltetőnek bizonyos esetekben vízjogi engedélyt vagy bejelentést kell teljesítenie.
A jelenlegi alapjogszabályokat a 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról tartalmazza, amely meghatározza a vízkivétel engedélyezését és a bírságmentességet a 2024 előtti időszakra vonatkozóan, és ezt egészíti ki a 2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról, melyet 2023-ban módosítottak.
Tehát a jövőben létesített kutak esetében nem egyszerű a válasz az engedélyeztetésre vonatkozóan, ugyanis nem minden kútra kell bejelentés vagy vízjogi engedély. A következőkben részletezzük, hogy milyen esetekre mi is a pontos szabályozás, ami alól az ásott és vert kutak sem képeznek kivételt.
A katasztrófavédelmi igazgatóságok, valamint a Nemzeti Földügyi Központ hatásköre 2024-től a jegyzői engedélyezési jogkört váltja fel, így ezek az intézmények látják el a szükséges bejelentések és engedélyek kezelését.
2023. augusztus 31-én egy országtérkép került közzétételre, amely Magyarország területeinek kockázati besorolását mutatja meg vízkészletvédelmi szempontból. A vízkészletvédelmi országtérkép elérhető az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján. Ez az interaktív térkép segít meghatározni, hogy egy adott terület vízkészletvédelmi szempontból kockázatos vagy kockázatmentes besorolású-e.
Újonnan létesítendő kutak (2024. január 1. után):
- Háztartási célú kutak:
- Kockázatmentes területeken: Az 50 méternél nem mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése nem igényel sem bejelentést, sem engedélyt.
- Kockázatos területeken: Az ilyen kutak létesítése és üzemeltetése bejelentésköteles a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnál.
- Mezőgazdasági célú kutak:
- Kockázatmentes területeken: Az 50 méternél nem mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése bejelentést igényel a Nemzeti Földügyi Központnál.
- Kockázatos területeken: Az ilyen kutak létesítése és üzemeltetése vízjogi engedélyhez kötött.
Az 50 méternél mélyebb kutak esetében minden esetben vízjogi engedély szükséges, függetlenül a terület kockázati besorolásától.
Háztartási és mezőgazdasági kutak – Miben különböznek?
A kutak használati célját tekintve léteznek háztartási és mezőgazdasági kutak, bár ezek pontos megkülönböztetésére a jogszabály nem ad részletes definíciót. Általánosan elfogadott, hogy háztartási kutakról akkor beszélünk, ha a vízkivétel háztartási célokat – például ivóvizet, kertöntözést vagy kisebb mennyiségű használati vizet – szolgál. Ezzel szemben mezőgazdasági kutaknak nevezzük azokat a kutakat, amelyekkel vízhez juthatunk olyan mezőgazdasági tevékenységek során, mint a növénytermesztés, állattartás vagy öntözés.
A mezőgazdasági termelőkre és termelőtevékenységekre vonatkozó részletes meghatározást a 2019. évi CXIII. törvény tartalmazza, amely szerint a mezőgazdasági célú vízhasználat olyan tevékenységeket foglal magában, mint a szántóföldi és kertészeti növények öntözése, a halgazdálkodás, valamint az állattartás, ideértve az itatást is.
2. Mennyibe kerül a fúrt kutak bejelentése?
A bejelentéshez általában nincs külön illeték vagy díj, azonban az engedélyezési eljárások díjait a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet határozza meg (igazgatási szolgáltatási díj). Például egy vízjogi létesítési engedély díja jelenleg 60 000 forint (2024. november), ami a kút paramétereitől függően egyéb kiegészítő díjakkal növekedhet. Ez az illetékmentesség és igazgatási díj azonban nem keverendő össze azzal, hogy
az engedélyhez és a bejelentéshez is szükséges tervdokumentációt minden esetben ehhez megfelelő jogosultsággal rendelkező szakembernek kell összeállítania.
A tervdokumentáció a kút felmérését, vizsgálatát követően készülhet el, aminek a költségével minden esetben számolni kell.
3. Kútfúrás „okosban”, bejelentés nélkül?
Gyakran hallhatunk a környezetünkben ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket: Miért nem furatod „okosban”? Kit érdekel az engedély? Sokkal olcsóbban kijössz. Ez igaz. És itt jön a nagy DE. Azok a „vállalkozók”, akik ilyet vállalnak, vagy erre buzdítanak, messze menően átlépik a becsületesség és a szakmaiság határait, ami már önmagában is elszomorító. A nagyobb gond, amikor nem rendelkeznek olyan jogosultságokkal, engedélyekkel, ami a kútfúrási tevékenységhez vagy az engedélyeztetéshez/bejelentéshez szükséges.
A munka minősége pedig meg sem fogja közelíteni a szakszerű kútfúrást. Az évek múlásával pedig előjönnek azok a kivitelezési hibák, amiket nem tudunk számon kérni az eredeti kivitelezőn, mert már régen eltűnt. A javítást, tisztítást el kell végeztetnünk egy profi céggel, aminek a költsége összesen sokkal többe fog kerülni, mintha már eredetileg is egy ilyen céget bíztunk volna meg.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a bejelentés és engedély nélkül ásott vagy fúrt kutak esetében kitesszük magunkat
egy vízgazdálkodási bírságnak, ami magánszemélyek esetében 300 ezer Ft, cégek esetében pedig akár 1 millió Ft is lehet.
És persze a bírság megfizetése után is ugyanúgy kötelezik a tulajdonost, hogy a fennmaradási engedélyeztetést végeztesse el, ezt sehogy sem úszhatjuk meg. Azt javasoljuk, hogy ne kockáztasson, minden esetben hivatalosan működő céggel, az előírt engedélyek megszerzésével építtessen kutat.
4. A fúrt kutak utólagos bejelentése
Mivel az engedélyeztetés mindig költséggel járt, ezért (illetve régebben nem is kellett rendelkezni engedéllyel minden kút esetében) számos kút épült meg engedély nélkül a múltban. A Belügyminisztérium szerette volna regisztrálni a felszín alatti vízkivételt szolgáló létesítményeket, azaz a kutakat, és adatbázisba foglalni azokat. Erre azért van szükség, hogy nyomon tudják követni a vízkészletekkel való gazdálkodást, valamint a felszín alatti vizek minőségét.
A minisztérium terveinek megvalósításához az éppen hatályos törvény alapján, annak többszöri módosítását követően 2023. december 31-ig lehetőséget biztosítottak a tulajdonosoknak arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kútjaikat úgymond utólag „törvényessé tegyék” illetékmentesen.
Egészen pontosan szó szerint idézve a „A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény” 29.§, 7. bekezdése jelenleg így hangzik:
„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”
Abban az esetben is szükséges az utólagos „újbóli” engedélyeztetés, ha a kútra volt ugyan létesítési engedély kiállítva, bár nem a korábbi engedélyben szereplő paraméterek szerint lett megépítve.
2024. január 1-től viszont változott a szabályozás. A továbbiakban a 2024 előtt engedély nélkül létesített kutakra már csak az 50 méternél nem mélyebb kutak esetében van mentesség. Ezek a kutak felhasználási módtól függetlenül (tehát mindegy, hogy háztartási vagy mezőgazdasági célú kút) automatikusan jogszerűnek minősülnek, nem szükséges bejelenteni őket, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.
Az 50 méternél mélyebb kutak esetében viszont minden esetben fennmaradási engedély szükséges,
amelyet az illetékes hatóságnál kell kérelmezni, egy ehhez jogosultsággal rendelkező szakember által összeállított tervdokumentáció alapján.
5. A régebbi ásott és fúrt kutak bejelentése
Vizsgáljuk meg, mi a helyzet a régebben, akár 50-100 éve engedély nélkül létesített kutakkal. A múltban a különböző jogszabályok hatálybalépésének időpontjai játszottak nagy szerepet abban, hogy kell-e az adott kútra engedély, vagy sem. Ettől függően egy „régebben” létesített kút akár legális is lehetett engedély nélkül is, ha a tulajdonos tudta bizonyítani, hogy mikor épült pontosan.
2024. január 1-től viszont egyértelműen más szabályok léptek életbe, ami teljesen egységesség teszi a korábban létesített kutakat. Nem számít a továbbiakban, hogy mikor épült pontosan, csak annyi, hogy 2024 előtt.
Az 50 méternél nem mélyebb kutak esetében a kutak felhasználási módtól függetlenül (tehát mindegy, hogy háztartási vagy mezőgazdasági célú kút) automatikusan jogszerűnek minősülnek, nem szükséges bejelenteni őket, és üzemeltetésükhöz nem kell vízjogi engedélyt kérni.
Az 50 méternél mélyebb kutak esetében viszont minden esetben fennmaradási engedély szükséges! Függetlenül attól, hogy mikor épült.
6. Mit csináljak, ha már úgy vettem a telket, hogy volt rajta kút?
Gyakori eset az is, hogy valaki már úgy vásárolta az ingatlant, hogy a telken a kút már megvolt rajta, de ki tudja mióta, és be volt-e jelentve?
Ennek nem ismerete nem mentesít a törvény alól, kivéve, ha
bizonyítani tudja, hogy nem ő, hanem más létesítette jogellenesen a kutat az ingatlanon.
Ilyenkor a felelősség minden esetben a létesítőt terheli. Bizonyítás hiányában viszont ugyanazok a szabályok, mint amiket a korábbi részekben már írtunk.
7. Mi a megoldás, ha nem tudom a kút eredetét igazolni?
Előfordulhat, hogy úgy vásárolunk ingatlant, hogy a rajta lévő kút nincs legalizálva. Ha ezt nem tudjuk semmivel sem bizonyítani, hogy az adásvételkor már meglévő kútról beszélünk, akkor mindenféleképpen érdemes a kutat a jelenlegi törvény szerint engedélyeztetni, ha 50 méternél mélyebb és így utólag legalizálni a fennmaradási engedélyeztetés elvégeztetésével. Természetesen, ha 50 méternél nem mélyebb, akkor további teendő a jelenlegi szabályok szerint nincs vele.
Igen, ha engedélyeztetni kell, akkor ez költségekkel jár, viszont
enélkül kitesszük magunkat ugyanúgy egy vízgazdálkodási bírságnak,
mint amit a cikkünk elején is írtunk.
8. Összefoglalás
A 2024. január 1-jétől érvényes szabályozás meghatározza az új kutak létesítésének és üzemeltetésének feltételeit. Háztartási és mezőgazdasági célú kutak esetében a kockázati besorolás és a kút mélysége alapján dől el, hogy szükséges-e bejelentés vagy vízjogi engedély.
Kockázatmentes területeken az 50 méternél nem mélyebb kutak általában mentesülnek az engedély alól, míg kockázatos területeken bejelentést kell tenni a hatóságnál.
Az 50 méternél mélyebb kutak esetében minden esetben vízjogi engedélyre van szükség.
A 2024 előtt létesített, legfeljebb 50 méter mély kutak automatikusan jogszerűnek minősülnek, és nem kell őket bejelenteni vagy engedélyeztetni, függetlenül építésük időpontjától.
Az 50 méternél mélyebb kutak esetében azonban továbbra is fennmaradási engedély szükséges.
Ne kockáztasson, a bírság több százezer forintra is rúghat, végeztesse el 50 méternél mélyebb fúrt kútjának bejelentését minél előbb!
A cikkben hivatkozott törvények teljes szövegei az alábbi linkeken érhetők el:
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
Ez a törvény alapvetően szabályozza a vízgazdálkodást, meghatározza a vízkivétel engedélyezését, a bírságmentességet, és a fennmaradási engedélyezésre vonatkozó szabályokat.
13/2015. (III. 31.) BM rendelet
Ez a rendelet szabályozza az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat, például a vízjogi létesítési engedély díját.
2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról
A mezőgazdasági vízhasználatra és a termelőtevékenységre vonatkozó szabályokat tartalmazza, beleértve az öntözéses vízhasználat külön szabályozását, valamint kiegészíti az engedélyezési és bejelentési eljárásokat.
2020. évi XXXI. törvény (Vgtv.mód3.)
E törvény a vízgazdálkodási szabályok egyes módosításait tartalmazza, ideértve a bírságmentességet biztosító fennmaradási engedélyezési eljárás határidejének kitolását 2023. december 31-ig.
